Péntek
Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. (1Thess 4:13-14)
Ezekben a napokban kicsit jobban elgondolkodunk az elmúlásról, a halálról, a halál utáni életről. Vannak, akik valódi remény nélkül szomorkodnak, ha elveszítenek valakit szeretteik közül. Majd az idő begyógyítja a sebet – gondolják. Tévednek, hiszen az idő önmagában nem gyógyít. Az elmúlás, a halál okozta seb valódi gyógyítója Jézus Krisztus. Mert bár a hívő ember is szomorú lesz, ha elveszít valakit, aki közel állt hozzá, de szomorúsága reményteljes. Előre nézünk ugyanis, és várjuk a feltámadáskori viszontlátást. Ennek a hitnek Jézus feltámadása az alapja. Ha szomorúság van benned, vidd Jézus elé. Ő érted is meghalt és feltámadt, hogy valóságos reménnyel tekinthess előre és hidd el, hogy Ő még a halálnál is nagyobb. Ezzel a hittel szomorkodsz? Az Úr erőt és vigaszt ad neked. Imádkozz mindezért, és más gyászolókat is vigyél imában az Úr elé!
***************************************************************
A nap gondolata:
Nem az a fontos, hogy jó lesz a királyi székben ülni, és uralkodni, hanem az, hogy Istent fogjuk dicsőíteni.
******************************************************
Imádság:
Jézusom! Te minden sebet begyógyítani tudó Úr vagy. Ezért jövök Hozzád gyászommal, amely átjárja szívemet, ha elveszített szeretteimre gondolok. Köszönöm, hogy reményteljesen tekinthetek előre általad. Ámen